Nem tudom, hogy a halálkultusz másfajta értelmezésének van-e köze a dologhoz -itt nem ünnepmunkaszüneti nap a Mindenszentek-, de a pori temető egy borzasztó kísérteties, haha, hely, mint a nagyonbé amerikai filmekben, egy nagy réten szétszórva találhatóak kisebb-nagyobb sírkövek, amelyek nagy többsége eléggé lepusztult állapotban van, a dimbes-dombos rét közepén egy nomád templommal. A hely amúgy nagyon csendes és kihalt egy két idős pár járkált mindössze és gyertyából sem sok pislákolt.
A másik furcsaság, hogy a temetőt nemcsak egy aranyos kertváros, hanem, amolyan finnes, költségkímélő, praktikus megoldás gyanánt, a városi kórház {:DDDDDdddd} is kettébe vágja.
Harmadik említendő dolog, hogy bár kerestem valami fajta tömeges kegyhelyet, amit mondjuk a háborúban elesettek emlékére emeltek, ilyet nem találtam, úgyhogy személyes odüsszejjám végén egy fa alatt magányosan álló sírnál (Frisberg (Frinsberg?) házaspár és fiuk) gyújtottam gyertyát.
(EDIT: Nem hiszem, hogy mörfi-törvény, de bazmeg mindig akkor kezd el szórakozni a net, amikor használni szeretném valamire, amíg nem nyúlok a billentyűhöz, addig persze pörögnek a megabájtok)
