Az utóbbi hét egyértelműen legizgalmasabb eseménye, okosabbak ebből kikövetkeztethetik mennyi minden történik velem, egy átlagos héten; szemmel követni, hogy változom, először magát a máltai napsütésen mutáns bőrráká napozó enyhén vizezett angol nyugdíjassá, majd (és itt tartunk most) évezredes elszáradt talajmaradékká, hogy a végén én legyek a Sandman, remélhetőleg nem a Metallica verzió. Mindezt még csak nem is úgy, ahogy 100 000-es Raybenekben hüttéző echte magyarok, hóról visszaverődő sunyi lesülés után, hanem, (miután egy este úgy berúgtunk, hogy arra emlékezni is szégyen) nyitott redőny mellett dőltem ki, hogy -pár órával később- az egő szemöldököm szagára ébredjek. Mondjuk aznap este önszántamból megnéztem az Abduction-t, úgyhogy nem mondom, hogy nem érdemeltem meg, de “a fasz se gondolta, hogy ilyen erősen süt a nap,” ahogy Ikarosz mondta volt. (Nem gpoy, ennyire azért nem vagyok unalmas. Vagy ronda.)
Notes:
-
hencsalina liked this
-
floracska liked this
-
bbkk liked this
-
oearthoearthreturn liked this
-
mitillix liked this
-
kriszta liked this
-
perfectvillain posted this
